Magnum palánta

Alig egy-két évvel ezelőtt a Hallertauer Magnum volt a fő keserű komló, amelyet Németországban termesztettek. A Herkules fajta átvette az első helyet, de a Magnum továbbra is élvezi a második helyet, és továbbra is népszerű az egész világon.

A Magnum 1980-ban kifejlesztett keserű komló, anyja egy Galena, apja pedig egy német hím komló. Különösebb aroma karaktere nincs, bár néhol megemlítenek némi alma és borsos karaktert, de legfőképp a tiszta és kiegyensúlyozott keserűsége miatt nagyon közkedvelt lett. Ma már európa legtöbbet használt keserű komlója, amiben biztosan közrejátszik, hogy könnyen alakítható a sör, mivel a Magnum nem ad semmi különösebb ízt a sörnek a keserűségen kívül.

A „Magnum” fordulópontot jelentett a Hallertau fajtaválasztékában: rendkívül nagy keserűanyag-tartalma különösen érdekes a nagy sörfőzdék számára, amelyek számára az úgynevezett „alfa-tartalom” a legfontosabb. A „Magnum” -ra nagyon erős növekedés is jellemző, amely a legnagyobb tobozokban és levelekben is megfigyelhető. Eközben a „Magnum” a Hallertau legfontosabb és legszélesebb körben termesztett fajtájáig terjedt.

A Magnumot a németországi Hülli Komlókutató Intézetben nevelték;  a híres Hallertau komlótermesztő régióban. Törzskönyvét a Galena (az amerikai szuperalfa fajta) és a hím német fajta kombinációja alkotja, csak a 75/5/3 számjelöléssel. A Magnum tenyésztési programot 1980-ban kezdték el, és 1993-ban tették közzé kereskedelmi piacra kerülését.

Manapság a Magnum komlót Németország mellett számos országban termesztik, köztük Lengyelországban, Amerikában és Franciaországban. Az USA-ban a minimális telepítésekre korlátozódik a csendes-óceáni északnyugati részen.

A Németországban termesztetteket gyakran Hallertauer Magnumnak hívják, jelezve a származási régiót. A komló termesztésének helyétől függően környezeti tényezők  miatt enyhe jellegváltozás várható. De ez a különbség minimális lesz, és szinte lehetetlen megkülönböztetni az ízében.

Hogyan neveld a komlódat!